A polateszt vizsgálat a hagyományos látásvizsgálatot követő kiegészítő vizsgálat, mely során felmérjük a két szem egymáshoz fűződő viszonyát és vizsgáljuk, hogy milyen mértékben tudnak együtt dolgozni.
Miután a látásvizsgálaton meghatároztuk az alap fénytörési hibát és felírtuk, hogy oldalanként a két szemnek milyen szférikus vagy cilinderes dioptriákra van szüksége, vizsgáljuk, hogy a páciens rendelkezik-e valamilyen mértékű rejtett kancsalsággal.
A polateszt vizsgálatnál speciális polaroid szűrős előtéteket használunk, melyet a próbakeretre illesztünk.
Az előtétek szerepe, hogy lehetségessé tegyék, hogy a két szem két különböző képet láthasson, amely segítségével vizsgálhatjuk, hogy az agy a két szem által kapott képet megfelelően össze tudja-e illeszteni egy képpé.
A polarizált tesztek alap állásából kiindulva vizsgáljuk, hogy a páciens hogyan látja az ábrát. Amennyiben valamilyen háttérben megbújó hiba van a látórendszerben, a páciens nem tudja a két szemével az ábrának az alap állapotát érzékelni, valamelyik ábrarész valamilyen irányú eltolódását fogja tapasztalni. Az ábrarészek eltolódásának iránya mutatja meg a vizsgáló szakember, optometrista számára, hogy milyen jellegű hiba, milyen irányú rejtett kancsalság áll a háttérben.
Amennyiben a tesztek azt mutatják, hogy rejtett kancsalsággal állunk szemben, prizmás lencsék segítségével beállítjuk a polarizált ábrákat a megfelelő állásba, ezzel javítva a hibát.
A vizsgálat során különböző teszteket használunk a kancsalsági állapot meghatározására és prizmás lencsével való javítására, emellett vizsgáljuk a páciens 3D-s érzékelését vagy térérzékelését.
A ZEISS VisuSreen vizsgálóberendezésnek köszönhetően a prizmás dioptriák felírását ma már a megfelelő pontossággal tudjuk végezni.
Bár a polaroid ábrákat leginkább a heterofória vizsgálatára használjuk, segítséget nyújt a két szem egyensúlyának beállításában is, mivel könnyebb összehasonlítást kapunk arról, hogy a két szem képének minősége hogyan különbözik egymástól, melynek szintén lehet szerepe a binokuláris látás vagy kétszemes együttes látás szempontjából.
A problémáról - Rejtett és nem rejtett kancsalság, fória, trópia
A szemgolyó mozgatásáért a szem külső szemizmai felelnek, a hat külső szemizom teszi lehetővé, hogy a szemgolyó gyakorlatilag minden irányba képes legyen nézni, bizonyos határokon belül. Az emberi szempár egy idegrendszerileg összekapcsolt páros szerv, ami azt jelenti, hogy normál működésüket tekintve egy irányba kell fordulniuk, hogy egy képet láthassunk, a két szem által. Agyunknak mindkét szem képére szüksége van, hogy a látás legmagasabb szintjét is képesek legyünk elérni, ami a térlátás, térérzékelés.
Egyenes előre a távolba tekintéskor a két szem párhuzamos állásban kell legyen. Előfordul bizonyos esetekben viszont, hogy valamelyik szem, valamelyik izma nem megfelelően működik és emiatt más irányba néz, így a két szem nem tud párhuzamos állást felvenni, vagy mindkét szem motoros működésében probléma mutatkozik, ami azt eredményezi, hogy a két szem kifelé tart vagy befelé tart a párhuzamos szemállás helyett, vagy éppen valamelyik szem lefelé vagy felfelé tekint.
A probléma ezzel az, hogyha a két szem nem egy irányba néz, akkor nem is tudnak az idegrendszer által összeilleszthető képet kapni a külvilág felől.
A rejtett kancsalság két dolgot eredményezhet:
1. A kancsal szem, a számára kényelmes pozíciót veszi fel, az idegrendszer figyelmen kívül hagyja az egyik szem képét és csak a másik szem által alkotott képet dolgozza fel, hogy elkerülje a kettőslátást, ezt nevezzük trópiának.
2. A külső szemizmok segítségével helyes irányba fordulnak a szemek és felveszik a megfelelő párhuzamos szemállást. Ilyenkor az idegrendszer képes mindkét szemet használni, rejtett kancsalságról, fóriáról beszélünk.
- Abban az esetben, ha az egyik szem képét az idegrendszer kizárja, az a szem nem tud megfelelően megtanulni látni így akár tompalátóvá válhat, tehát dioptriával sem tudjuk elérni azt az élességet, amely a teljes látást jellemzi. Ez a folyamat már gyermekkorban lejátszódik, de sok esetben csak felnőttkorban derül ki. Kevésbé problémás esetben a mindkét szem képét használja az agy, de a két szem összehangolt működése, a binokuláris látás nem alakul ki, ennek eredményeképpen pedig nem képes az adott páciens térben érzékelni. Bár az évek során megtanulja, hogy hogyan tudja térben elkülöníteni a látott dolgokat, de nem látja vagy érzékeli.
- Ha a külső szemizmok párhuzamos tengelybe helyezik a két szemet, akkor az idegrendszer képes a két szem képéből egyet alkotni, viszont a binokuláris látás magasabb szintje nem biztos, hogy olyan mértékben tud fejlődni, hogy tökéletes térérzékelést kapjunk általa. Ez általában nem tűnik fel a pácienseknek, akár tökéletes látásélességgel is rendelkezhetnek ezek a páciensek, viszont olyan panaszaik lehetnek, melyeket nem feltétlenül kapcsolódnak össze szemükkel. Ha a külső szemizmok kompenzálásba kezdenek, annak érdekében, hogy a két szem megfelelő együttes képet alkothasson, annak ára van. Gyakorlatilag egész nap egy olyan munkát kell végeznie a szemnek, amelyre normál esetben nem lenne szükség, ez viszont panaszokat fog magával hozni. A látással kapcsolatos problémák között talán a heterofóriának vannak a „legszínesebb”páciensek által elmondott panaszai.
Jellemző panaszok:
- migrénes tünetek, gyakori fejfájás
- a nyak és / vagy a vállak fájdalma
- koncentrációs problémák
- olvasás közben gyorsan elfárad
- olvasás közbeni betűtévesztés, sortévesztés
- nehézségek távolság felmérésében
- fókuszálási nehézségek távolról-közelre és fordítva
- nehezen tudja egy ponton tartani a tekintetét
- nehezen tud gyorsan, kis mozgásokat végző dolgokat követni
- tájékozódási problémák
- fényérzékenység
- fáradtan gyakran elveszíti a párhuzamos szemállást (kancsalít valamilyen irányba), erre ismerőse hívják fel a figyelmét
- kettőslátás alkalmanként
- irritált szemek, égő vagy szúró érzés
- gyermekek esetén ezeken túl hiperaktivitás lehet jellemző, diszlexiás tünetek, ügyetlen mozgás
A probléma megoldása
A prizmás szemüveglencse olyan speciális kialakítású lencse, mely kívülről egy ékhez hasonlít. Természetesen nagyobb mértékű prizmás értékek mellett is lehet egy esztétikus és kényelmesen viselhető szemüveget készíteni, a lencse formájától függetlenül. Az erősebb dioptriájú lencsék esetén fontos szempont a keret kiválasztásában, hogy olyan formájú és méretű keretet válasszunk, amelybe az elkészített lencse vastagsága elrejthető, emellett érdemes vékonyított lencsében gondolkodni a szebb végeredmény érdekében. A kisebb mértékű prizma dioptria mellett pedig nem kell aggódni, a lencse ék alakja szinte észrevehetetlen.
A prizmás lencse szerepe, hogy megengedje a kisfokú rejtett kancsal szemnek, hogy az általa kényelmes pozíciót vegye fel és úgy is megfelelő képet kapjon a külvilágból érkezően, kompenzáció nélkül. Ennek köszönhetően a rejtett kancsalságra jellemző folyamatos külső szemizom és idegrendszeri munka megszűnik, ami a fentebb említett panaszok nagy részét okozza.
Foglald le időpontodat online, 2 perc alatt
